Tavaszi szél

Úgy érzem tavasz típus vagyok. Vannak, akik téli, nyári vagy ősz típusúaknak vallják magukat, de én kimondottan tavaszinak érzem magam. Februárban, ahogy lassan a Ráktérítő felé fordulnak a Nap sugarai, úgy változnak meg napról- napra a reggeli fények.  A levegő egyik napról a másikra mély földszaggal telik meg és ha megérzem ezt az illatot, akkor végem van. Szagot kapok,  mint egy kopó. Az agyamtól a lábamig olvad a felszín,  táncolnak a szarkalábak és végtelenül boldog az amigdalám. Ilyenkor fújhat jeges szél, eshet méteres hó, én igazi véglényként tudom, nem lehet már visszafordítani azt, ami elkezdődött. Itt az idő!

Mert a tavaszi szél vizet áraszt megmozdít, felbolygat végérvényesen. Ahogy az apály és dagály tudja, mikor van napi ritmusának ideje, ahogy a mag megérzi mikor kezdjen a föld mélyén, több hónapos várakozás után csírázni, ahogy a nőstény lazacok  is elindulnak árral szemben az ivóhelyeik felé, árral szemben,  úgy érzi meg  az emberi test is a maga idejét. A biológiai óra mindenkiben bent ketyeg, amíg él.  

Lét határozza meg a tudatot, vagy a tudat a létet? Ezen dúl a vita ezer éve, s mindegyik mellett ezer és egy érv sorakozik. Egyes elméletek szerint a környezet van hatással a tudatra. Ezt bizonyítandó felkészült városfejlesztők elindultak lehangoló szegénynegyedekbe, hogy a kátyús utakat, a repedezett padokat, kidőlt oszlopokat helyreállítsák az ottlakók gyönyörűségére. Az akció keretében elhordták az ottlakók  által felhalmozott szemetet, rendbe hozták a közvilágítást, a házakat újrafestették, előkerteket alakítottak ki virágokkal, cserjékkel  a házak elé, amelyek mellé padokat állítottak.  Csodás és gyökeres változást értek el az utcakép tekintetében. Azt gondolták, hogy innentől  minden megy, mint a karikacsapás! A helyiek majd folytatják a térrendezést és kiveszik részüket e csodás tisztaság fenntartásában, megnő az életkedvük, csökken a deprimált statisztikák száma az orvosoknál és nem kell évente renoválni. De mikor néhány év múlva  visszatértek a helyszínre,  a környék a pár éves képét mutatta nekik ismét. Minden hasonló volt, mint a felújítás előtt. Felgyűlt szeméthalom, koszos falak és kitört lámpák fogadta a tervezőket.  A kutatás kudarcát úgy foglalták össze, hogy a karbantartás és ápolás mellett hiányzott az emberek felkészítése, bevonása  az átalakításai folyamatba, elmaradt  jóidőben a nevelés és ellenőrzés.

A tudat erő. Egy olyan tér, ami erősen hat a környezetére. Nem mindegy, hogy elgazosodott, magára maradt parlag területről vagy termékeny talajról beszélünk. Egy amerikai gabonatermelő, aki minden évben megnyeri legszebb, legerősebb, legédesebb kukoricáival az országos versenyt, minden aratás után megosztja legjobb, drágán vett vetőmagjait a szomszédaival. Amikor az újságírók megkérdezték, normális-e, hogy ezzel gesztussal rontja a saját nyerési esélyeit, teljes nyugalommal mondta a riporternek, hogy neki az fontosabb, hogy mi kerül át hozzá a szomszédból, semmint, hogy mennyivel rontja az esélyeit azok jó termése. Neki ugyanis nem mindegy, hogy milyen minőségű kukorica porozhatja be az ő válogatott növényeit. Neki nem mindegy mi veszi körül, ezért tesz érte vagy ellene.  

A növények mellett az állatok is  rezonálnak egymásra,  mert minden madár társat választ.Ezek után ugye nem meglepő, hogy az ember milyen érzékeny lény? Hogy egyáltalán nem mindegy milyen hangon szólunk a másikhoz, van-e sapka rajta vagy sem, s egész napunk odalehet csak azért, mert ballábbal kelt fel valaki. Ha mások ilyen tükröt mutatnak nekünk, akkor miért  nehéz elhinni, hogy az önmagunkról alkotott képet is lehet csinosítani azáltal, hogy tanulunk érzelmeinkről, félelmeinkről és lehetőségeinkről? Hogy lehet tanulni azért, hogy ne szemetes, gazos terepen tébláboljunk, és ne hibás mintákat, gondolkodás nélkül, buta sablonokat másolva adjuk tovább az életet.

Hundertwasser szerint, aki nem becsüli a gyökereit, az nem értékeli a jövőjét sem. A mennyei paradicsom, mindig gyönyörűen ápolt kert képében jelenik meg. Miért kell túlvilági üdvözölésre várni ahhoz, amit ma is el lehet kezdeni? Amikor még tiszta lélekkel és erősen  annyi lehetőség van bennünk szunnyadva?  A coaching is egy olyan folyamat, amely segíthet abban, hogy aki erre vállalkozik, az megismerje  saját gyökereit, elágazó ösvényeit. Gyönyörű virágait. Olyan magokat kap útravalónak, amiket bármikor elvethet  kertjében, de bármikor adhat is belőle.

 "Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek."

Te kinél kertelsz?

Coaching és Tanulás. Tréning és Tanfolyam. Saját Tálca. Saját Önérték