2012. november 10., szombat

Valaki másnak az élete


 
Amikor Steve Jobs  egy diplomaosztón tüzesen állt ki amellett,  hogy  mások életet élni nem éppen hatékony és kreatív életforma, akkor  sokan talán csak egy frappáns, menő iskolásoknak való beszédnek vélték a mások élete elleni kirohanását.  „Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éld! (...) Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogyan már most is tudják, mivé akarsz válni valójában” De az élet nagyobb iskola, mint a Stanford.
Azok, akik ébredtek már fel  belül dübörgő, kongó üresség nyomására, és arra az égbekiáltó kérdésre, hogy hol vannak és mit csinálnak itt – azok már tudják hol kezdődik a másik élete. És azok is megtapasztalták,  akiknek az arcába mondták, hogy köszi szépen belőled éppen ennyi elég volt, most és mindörökké végre vége. Ők -iskolások, kimondók, megmondók és hallgatók - mindannyian másképp gondolnak arra, hogy milyen a mások életét élni. És milyen felébredni belőle.
Szóval valaki másnak az élete? Ki ha nem Én?  De egyáltalán ki Ő? Én és a Másik. De semmi esetre sem Mi.   Ki lett belőlem? Mi lett belőle?  Mikor és hol lettek  mások a szabályok? Mikor lett más úti célja a nyaralásnak, más színe az import tapétának, mikor vált külön  a bankszámla, az ágynemű stílusa? Mikor tört meg a lájkok és a kommentek összhangja? Mióta van máshol is  kedvenc étterem? Vegetáriánus volt és most kétpofára húst zabál? Képmutató, aljas és  hazug? De hát, tényleg nem adhat mást, csak mi lényege. A barátok telefonszámai még megmaradtak? Mikor és hogyan cserélődött le a képernyővédő, és mikor változott a PIN kód-  titokban, flegmán, sunyin, vagy szégyenkezve?
Mikor repedt meg az Egót védő burok? Hogyan? Hajszálrepedéssel vagy teljes leválással? Azt hiszed, hogy máma már nem hasad tovább? Mikor tört meg az egymásban hordott egymásban mosott képmás? Csak benne moshatod meg arcodat? Mitől hullik le az álarc mereven,  darabokban? Amikor a Másik  arcába  vágod  a legnagyobb követ,  azt hiszed nem üt vissza? De ha igen, egy kicsi reakcióra még számítasz,  akkor is abba bízol megúszod, és  kenyérrel dob vissza?  Te sem vagy más, ő is egy más!  Kegyes csalás, kegyes hazugság, mindenki tudja, éppen ezért mindenki máskép csinálja.
Csakis miatta változtál meg és vége? Nagyszerű hír! Ne törj le mert akkor magadért is tudsz változni!  Soha nem késő kihasználni az időt.
Még más  parancsát  követed, de a szíved már új ritmust diktál? Mit csinálsz?
Hazudsz magadnak. Hazudsz másoknak. Hibáztatod magadat, és persze mást hibáztatsz. Nem konfrontálódsz. nem mondasz nemet, nem mondasz igent. Sodródsz. Bűnös vagy, büntetsz. Magadhoz vagy a legkeményebb, végül ott törsz meg, ahol a legmerevebb bástyával véd az ész.
Az élete végén a híres színdarabírót, George Bernard Shawt megkérdezték, hogy vajon melyik általa megteremtett híres színdarabban megfogalmazott személy történetét élné, ha lenne rá lehetősége. Amire azt válaszolta, hogy leginkább  az George Bernard Shaw lenne, akivé talán  sohasem lett.
Te kinek az életét éled?
Coaching és tanulás. Tréning és tanfolyam. Saját Tálca. Saját Önérték.