40 éves a brit a Cosmo. És ezt nem átallja egy 40 éves nő
öntudatával hirdetni magáról. Büszkén kampányol és még támogatják is. Az eredetileg amerikai női magazint 1972-ben
adták ki ez először a szigetországban, célul tűzve ki, hogy bikinis csajokkal
reklámozza önön magát-nőknek. Azzal a céllal, hogy olvasóközönségét megtanítsa
az új idők új kihívásaira. A szigetországi Cosmopolitan magazin, olyan F betűs
szavakkal tűzdelt címlapokkal kezdte döngetni a társadalmi nyilvánosság határait-mint, feminizmus, függetlenség, felelősség, faji megkülönböztetés, fogyasztás,- amelyek
sok nő számára családon belül, még ma is tabunak számítanak.
Amíg a második nem, a született feleségek számára a gyermeki
létből a férjhezmenetel volt az egyetlen üdvözítő út a 60-as évekig, addigra a
70-es években Helen Gurley Brown vezetésével, az újság a feminizmus zászlaját
bontogatva próbált eljutni a nőkhöz. Olyan szavakat és jelenségeket ismertetve,
amelyek ördögtől valónak számítottak egy zárt, önellátó családi életre épülő
társadalomban. De a világ gyorsabban változott, mint a családmodell. Hiányoztak az
otthoni minták. Az olvasó nőknek a függetlenségről és önállóságról,
munkavállalásról és jogaikról egyenlő
fizetésről és a felelősségvállalásról csak újságban, könyvekben írtak,
filmekben mutattak be. Célközönségük azok a nők voltak elsődlegesen, akik a gyermeki
létből felnőtt léthez akartak felnőni.
1972-ben az Emerson, Lake&Palmer, Yes, Black
Sabbath , Rolling Stones és a Genezis döngette a sikerlistákat külföldön, míg itthon
Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, a Locomotív és az Omega volt a befutó. Míg a müncheni olimpián jól
szerepeltek a sportolóink, addig terrorizmusról szó sem lehetett a hazai hírekben.
Míg külföldön a Charlie Angyalai voltak a legnépszerűbb csajok, addig itthon néhány televízió tulajdonos és a szomszédok
figyelmét a Táncdalfesztivál és a Jó estét nyár jó estét szerelem kötötte le Harsányi
Gáborral és Tordai Terivel a főszerepben. Az öntudatos, vagány és sikeres nők helyett, nők a pult mögött, vagy a
kórház a város szélén álltak helyt. Azokat nőket mutatták be, akik mindent
elhisznek a férfiaknak, csak hogy boldogok legyenek. Fontos volt, hogy
központilag is támogassák ezt a hitet. De, aki feltétlenül hisz az nagyon sokszor csalódik "Hinni
akarunk valamiben, és vannak, akik ezzel nagyon visszaélnek”.
A nemzetközi magazinokban 1960 óta felvilágosító cikkek jelentek meg a testi
higiéniáról és testápolásról, az udvarlásról, szexről és egyéb hálószobai ötletekről,
párkapcsolati válságról, szót emeltek a megelőzésről és fertőzésekről, a gyerekvállalásról
és az abortuszról, a házasság értelméről, a környezetvédelemről, de a női vállalkozásokról
is. Itthon még csak akkor kezdték az első komfortos lakóházakat felhúzni a
vidéki városokban, és a fürdőszoba inkább státuszszimbólum volt, sem mint
rendszeres használati hely. A kollégiumokban, laktanyákban még nevelőtiszt
mellett is akadozott a nylon bugyik alatti testápolás gyakorlása. A
testiségről nem is beszélve. Fogamzásgátlás tabu volt, a lányanyákat kitagadta
a falu, de az abortuszra és a nevelőintézeti gyermekotthonokra egész ellátórendszer
épült.
Nyilvánosan csak
a 80-es években jelent meg néhány cikk az Ifjúsági Magazinban a csókolózásról. Veres
Pali bácsi, Lux Elvira munkásságán alapuló további felvilágosító cikkek hiányát
a magyar társadalomban a mai napig érezzük. A 90-es évekig a testiségről, lelki
kapcsolatokról szó sem esett nyilvánosan, így ebbe a feudális sötétségbe betörő
színes újságok látványos megoldásokat
nem hoztak. Rohamtempóban, a lemaradók frusztráltságával siettek előre
olvasottságot növelve a szerkesztők. Érthető ugye, mert sok évtizednyi hallgatást
kellett rekord idő alatt kompenzálniuk, de a fénysebességgel érkező információk
elhomályosították a sötétségből a valóságba vezető utat. Büszkén hallgatva a testi
és lelki fejlődés lehetőségeiről, egyik évről a másikra már a porno ipar fővárosaként
emlegetnek minket. Kevesen csodálkoznak ma már,ha 11 évesek hamarabb
érdeklődnek a francázásról, sem mint őszintén beszélnének róla a testi
dolgokról otthon.
A mai gyerekek szülei ugyanolyan ambivalensen
viszonyulnak saját testükhöz, mint szüleik tették. A mai gyerekek, a 21. században mosdatlanul érkeznek az
óvodába, néha tetvesek az iskolában, és csak ezért mert a szüleik nem törődnek azzal, hogy
megtanítsák az alapvető tisztálkodási szokásokra, igényekre és úgy engedjék
közösségbe. Pedagógusok járnak óvodákból, iskolákból családokhoz és szétesett zavart,
önmagukból kifordult anyukák ülnek otthon. Nem tudják mi történt velük.
Terhesek lettek, férjhez mentek, mert kellett. De hogy hogyan legyenek igényesebbek
magukkal szemben azt nem tudják. Mit várunk a gyerektől ezek után? Két ember,
ha összeáll, azt hiszik már felnőttek, azt hiszik, hogy önálló életet élnek. Pedig kiszolgáltatottak. Ők nyilván nem
olvassák sem ezt cikket, sem Cosmot. De nézik a VV-t és arra építenek. Mert az
a modell, abban hisznek. Ahelyett, hogy új idők, új Családi köre, új Pali
bácsiját propagálnák a tv-ben. Hogy ha
ebben a formában,de minél nagyobb nyilvánosság ismerje meg, hogy mi van a szex
előtt, alatt és után, ha az van előbb. Hiába a kommunikációs forradalom, ha nem
tudunk beszélni erről.
Most akkor mi a cél? Mit mond a 40 éves
Cosmo? Függetlenség vagy férjhezmenetel
külön-külön vagy párkapcsolat és önállóság együtt? A statisztikák szerint mára vegyes
a kép. Aki megismeri, megtudja mi is a felelősség, az szépen csendben meg
akarja úszni azt. A tudással járó felelősséget ugyanis az érintettek sokszor
nem akarják felvállalni. Halogatják, hogy nehogy részesei legyenek a közös
életnek, a hagyománynak. Hát akkor hiába a sok felvilágosítás, hiába a sok F
betűs cikk a függetlenségről, ha nem érzik az önerőt egy új tradíció közös
kialakításában?
Úgy tűnik napjaink napjaink F betűje a
flexibilitás helyett fogolydilemma. Mivel a tradicionális keretekből a vagyon és a gyerek maradt, a 20-40 éves
generáció igyekszik kitolni például a gyerekvállalás idejét is. A párok 5-10
évig járnak, aztán mindenki választ, valaki mást. Vagy élnek magukban, bele a nagyvilágba, addig míg meg tudja tartani azt
az életszínvonalat, amire vágynak. Az egyedülálló háztartások száma évről évre
emelkedik száma is itthon és a világon máshol is. Bár fontos tény, hogy az
egyedül élők nemek szerinti aránya változik.
Míg az önálló, 20-40 éves nők
egzisztenciálisan stabilabb háttérrel rendelkeznek, mert a férjhezmenetelig igyekeznek iskolákat befejezni,
lakáshoz jutni, addig ugyanez a férfiakról nem mondható el. Ebben a korban az
egyedülálló, nőtlen férfiak ugyanis vagy a szüleik által biztosított anyagi körülményekre
alapoznak, vagy válás után vannak és az újrakezdéssel próbálkoznak. A párkapcsolati
esélyeik így igen alacsonyak azoknál a nőknél, akik önállóan teremtették meg maguknak az életfeltételeket.
A diplomás vagyonos férfiak esetében,
legyenek csak cseppet is szebbek az ördögnél, pedig kevésbé beszélhetünk függetlenségről,
ugyanis többségük, tartósabb házasságban él a statisztikák szerint, mint a nem
diplomás társaik. A kutatók szerint azért, mert a magas jövedelem és a diploma
együttesen nagyobb értéknek számít a kapcsolati Cosmo görlök számára is, még akkor is ha ezért
jóval elnézőbbnek kell lenni partnerükkel. A diplomás férfiak amúgy sem
maradnak sokáig egyedülállók a párkapcsolati piacon hamar újból elkelnek. Úgy
tűnik hiába a feminizmus, válság idején a férjhezmenetel még mindig erősebb
értéket képvisel a szűkös piacon, mint a függetlenség kiszámíthatatlansága a 40
évesek körében.
Lépni vagy nem lépni. Kérdés?
Coaching és Tanulás. Tréning és Tanfolyam. Saját Tálca. Saját Önérték
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése