Kungfu és lekvár

Sokszor nézek filmet, sokak szerint nem a legmegfelelőbbeket. Szerintük jobban tenném, ha a cseh és a dán művészfilmekben mélyednék el többször, semmint az amerikai szemetet nézném vagy a honkongit. A hazai realista vagy az import dogma filmekkel nincsen semmi bajom, valóban hitelesen adnak vissza emberi drámákat, sorsfordító szituációkat megrendítő képi ábrázolásban, jó vágásokkal, de amíg saját életem nem nélkülözi a tarrbélai jeleneteket, addig hadd nézzek már olyan filmeket is amivel szórakoztatom magam, ami jól esik!

Alapjáratban azokat a filmeket szeretem, amelyek olyanok, mint a mesék, valami mondanivalójuk van, tanítanak. Ezt csak azután vontam le, miután észrevettem, hogy vannak mozik, amelyeket többször is megnézek esti mese gyanánt. Aztán valahogy hivatkozási ponttá vállnak számomra. Gondolatok fürgesége, test és mozgás. Sherlock Holmes volt az első, aki a nyugati irodalomban kimondta 'I do judo , Bruce Lee nem mondta, hanem csinálta. Neo letöltötte, Tarantino Beatrix Kiddo-ja pedig bosszútól lett penge. A Karate Kid remakejében Dre, gyermeknaivból ébredezik a kung fu révén. Akkor, amikor az amerikai kissrác elkezd ismerkedni a világgal. Na, nem úgy, ahogy azt magától akarná, de úgy alakul hogy, mennie kell idegenbe, muszájból az anyjával, mert nincs otthon munka és élni pedig kell. Ott ahol adnak erre esélyt. Vannak dolgok, amikkel elég hamar tisztába kerül a fiú, például, hogy előbb- utóbb meg kell birkóznia a nyelvvel és felül kell kerekednie a kulturális különbségeken még ha ott is kosaraznak, néznek rajzfilmeket és vannak lányok). A beilleszkedés, főleg gyerektársadalomba, nem egy sétagalopp. A kortársak kegyetlen kóstolgatásaival járó megmérettetése jelenti számára a legnagyobb kihívást. Ha el akarja fogadtatni magát az iskolában, akkor azt kell csinálnia, amit a többiek. Ha nem akar folyton elszaladni és bujkálni, akkor okosabbnak kell lennie, és harcolnia kell a maga módján. Ahhoz viszont meg kell tanulni kung fuzni. A kung fu mester nélkül azonban nem kung fu.

A kung fu az egyik legősibb önvédelmi rendszer, amely keletkezése még az ókori Kínába nyúlik vissza. A kung fu, sokértelmű szó, eredetileg egyaránt jelenthet kemény munkát, erőfeszítést, de állhatatos munkával elért magas szintű tudást, képességet is.

A buddhista szerzetesek által megőrzött tudás napjainkban inkább jelenti azt az önvédelmi sportot, amelyben egyfajta filozófiai keretben, tökéletes koncentrációban, művészi szinten dolgozik együtt a test minden része. A mozdulatok súlya és éle a különleges tudat erején alapulnak.

A kung fu a fejlődés útja. Annak a képességnek fejlesztését jelenti, amely a gyakorló mozdulatok révén a jól elsajátított technikákat automatizmussá teszik, a tudatalatti részévé építik be azt.

A kung fu nemcsak a gyorsaság, hanem az erő felépítését is jelenti. Az áldozattal jár, de a kemény munka tiszteletben tart és tiszteletet ad. Az erő kiléptetése, célba juttatása és felerősítése ugyanis csak akkor érhető el sikerrel, ha minden régi képet, hamis illúziót, amit magunkban hordoztunk elégetünk, és ezáltal egy teljesen új gondolati síkra tudunk lépni. Csak akkor tudunk nyerni, ha a valóságot elengedjük, ha téves heurisztikáinkat felégetjük, és erős ontológiánkból kitörünk. Ha hagyjuk megismerni, és észrevenni azt,  hogy mi irányítja a gondolatainkat.  A kung fu mindig önmagunkról szól.  Enyém a vár, tiéd lekvár!

A kungfu a semmi. ’Mit tanultál? Semmit!’ miután heteken át a kabát felakasztását gyakorolta a fiú. ’Mi volt? Semmi!’ Pedig Dre anyja látja, hogy valami alakul, valami változik. A tanulásban az automatizmusból való kitörést a megértés hozza.

A templomba eljutni alázat ( pedig jaj milyen magas hegyen van az). A kobrabűvölő pap  csodálatos és életveszélyes mozgásában való gyönyörködés mozdította ki a tanítványt a rutinból. Ami elindította afelé, hogy  az elsajátított mozdulatának sorozatából a sajátját összeállítsa. Dre-nek a kobrapóz, a közép nyugalma volt az, amit meg kellett értenie ahhoz, hogy legyőzhetetlenné váljon. Akkor, amikor a mester rávilágított arra, hogy nem a kobra táncoltat, hanem a kobrabűvölő  tudata irányítja a kobrát, akkor minden más értelmet nyert. Ez volt a titok. Benne lenni a körben, a helyzetben és uralni azt. Egy helyen,  egy időben, csak egy akaratnak ereje érvényesülhet sikerrel.

Hányszor fordult már elő, hogy olyan dolgot kezdtünk el csinálni, amit nem is akartunk? Hányszor vettük észre, hogy a kontroll teljesen kiesett a kezünkből? Mikor? Hol? Az események egymást követik, és a szerepek már teljesen felcserélődtek és mi meg csak kapkodjuk utólag a fejünket. Na, ilyenkor egyszer csak felkiáltunk, hogy megálljunk! Álljunk már  meg egy szóra! Kiről szól ez a történet, rólam vagy rólad? Nehogy már a lekvár tegye el a nagymamát! Ha észrevesszük, ha ráébredünk arra, hogy egy nem kölcsönös játékban vagyunk, akkor a nem fair játszma abbahagyható, jó esetben pedig megfordítható. Ha észrevesszük, már nyert ügyünk van. Mert a döntés rajtunk áll, hogy bennemaradunk vagy kilépünk. Mert tudunk változtatni.

A coaching hasonlóan a kung fuhoz. A coaching épít. Etikai alapon. Segít felépíteni azt a belső vázt, amire életünk hőseként  pakolni lehet, mert erő nélkül nincs jelenlét. Pusztán az akarat, légüres tér, meg kell tölteni céllal. A coaching sem eredményes cél nélkül. A coaching a partnerségre épít „A bosszú sohasem tisztás. A bosszú erdő, könnyű eltévedni benne. Könnyű elfelejteni, honnan jöttél.” mondja Hattori Hanzo a Kill Bill-ben.

A kung fu és a coaching visszaadja a kontrollt és tisztességes játszmára tanít, és megadja az ellenfél tiszteletét. Küzdünk mert egy úton haladunk, de ha nem egy a célunk, akkor sincs baj. Mindenki tisztelje a saját köreit.

Félreértés ne essék én nem kung fuzok. Én táncolok. A táncban is vannak erőpontok, kitörések és egyensúlyok. A tánc is az önismeretről, a balanceról és az összhangról szól. Arról, hogy hogyan töltsd ki a teret magad körül.

Ha megnézzünk egy grúz néptáncos kartáncot, egy székely verbunkost, egy brazíl capoeirat, a hattyú halálában gyönyörködünk, vagy egy tangóéban, akkor azt vesszük észre, hogy  az az előadó lesz hiteles számunkra, aki éli a szerepét, nem pedig aki izomból csinálja. Van akinek a jóga a kung fu, vagy a sakk, vagy a kertépítés. Mindegy is, a lényeg, hogy építsen, koncentráljon és adja meg az élet tiszteletét a másiknak abban, amit csinál.

Tudok kung fuzni mondja a Mátrixban Neo, miután visszanyerte a rendszer bizonytalansága feletti önkontrollját. De a Mátrix mindig változik. Nincs megállás, mindig jön egy pofon, egy kilengés, csábítás. De van hozzá erőd.Ne bújj el! Ne hátrálj meg! Ne légy áruló! Ne légy lekvár!

Akarsz kung fuzni? 

Coaching és Tanulás. Tréning és Tanfolyam. Saját Tálca. Saját Önérték.