Selfie és a globális felmelegedés

2013-ban az Oxford Dictionaries szerint az Egyesült Királyságban az év szava a selfie, az év kifejezése pedig fej-fej mellett a globális felmelegedés és a klímaváltozás volt. A szómagyarázat szerint a selfie olyan kép, amelyet saját magunk készítünk saját magunkról okostelefonnal és meg is osztjuk azt valamilyen közösségi portálon. Ha azt is gondolja valaki, hogy az angol tudósok már megint túldimenzionáltak, én azt mondom mégse menjünk el mellette, előbb utóbb nálunk is bekerül ha máshova nem, a szlengbe. A  magyar fiatalok többsége pedig úgyis  Angliába vágyik új életet kezedeni.

Selfie-nek tehát még nincs magyar megfelelője, de lehet, hogy nem is lesz. A szó elterjedése az angol társadalomban az informatika és a közösségi portálok napi népszerűségének és használatának köszönhető. Úgy tűnik, hogy 2013-ra a lapos képernyős világ lépéselőnybe került a mindennapi világban ezért nevet adtak neki. Mert, aminek nevet adunk azt ismerjük, aminek neve van, attól nem félünk, aminek kimondjuk a nevét azt meg akarjuk érteni.  Szót pazarolunk rá, mert igényünk van rá. Valami sűrűn zajló társadalmi változásra akarunk reflektálni, így vagy úgy ahogy tudunk, a magunk módján.

A selfie olyasmit jelent, mint önarckép, ön-kép, én-kép. Ha selfie-t postolok az az, amit mutatni akarok magamról másoknak. Ahogyan én látatni akarom magamat kontrollal és önkontrollal, együtt vagy anélkül. Nem mutathatom meg senkinek, de megmutatom mindenkinek. Padlógázzal vagy padlófékkel nyomom magam a lájkokig vagy a virtuális megsemmisülésig.

Poszt-modernkori ’Ismerd meg önmagad’ képes, kirakós játék. Az evolúciós ’ki vagyok én’ kérdése  pixelben elmesélve. Sci-fibe illő félelmetes  jövőkép vagy megmosolyogni való nárcisztikus ideál? A 21. századi versenyszellemben az önző én vagy az esélyegyenlőség a cél?

Mióta van önarckép?

Az ön-arc-képek megjelenése kultúrtörténetileg meghatározható, szociológiailag fontos az önfelismerő időszak meghatározása az emberiségnek. Mert akkor, amikor az anonimitásból, a tömegből a világ elé kilépnek az addig névtelen kolostori festők, azzal felvállalták magukat, beazonosíthatóak lettek, mert arcukat adták művükhöz. A szigorú szabályokkal dolgozó professzionális művészek mellé idővel egyre több amatőr festő is becsatlakozott, majd  a technológiai fejlődéssel együtt  az önarckép készítése köre tovább szélesedett azzal, hogy a fény-, fotó-, filmművészek számára is lehetővé vált önmaguk képi ábrázolása. 

Az emberek képeken keresztül történő, önmegmutatkozás iránti vágya tehát pszichológizáló kifejezéssel élve is, az önmegismerési, öndokumentálási törekvésének tulajdonítható. Azzal, hogy az ember tud saját magáról gondolkozni, s önmagát kívülről szemléli, igazán egyedüli az élővilágban. Egyedül az ember az, aki önreflexióra képes. Az önarcképek és selfiek, tehát az önmegismerés egyik válfajának is tekinthetők, amik a technológia vívmányoknak köszönhetően már egyre szélesebb réteg számára dokumentálható és archiválható. Hogy ki mennyit vállal be, az már az önreflexió mértékétől függ, mérőszáma  közösségi oldalakon megosztott képek száma.

Hogyan kerül az ön-képbe a globális felmelegedés?

2013-ban az év kifejezése az angol kutatók szerint a globális felmelegedés. A leggyakrabban használt szókapcsolat, amit a klímaváltozással együtt emlegetnek. Thomas L. Friedman amerikai újságíró szerint az informatika azért jó, mert naponta megújuló legújabb fejlesztései egyenlőségi helyzeteket kínálnak a korábbi hierarchiákkal szemben, szerte a nagyvilágban. Az infosztráda egyenlő esélyeket biztosít elmaradott térségeken élők számára a való világba való becsatlakozással.

Friedman szerint a személyi számítógépek robbanásszerű elterjedése és az internet életvitelszerű felhasználása a harmadik globalizáció időszakának kezdetét jelenti, amely egyben a világ ellaposodásához vezet. Friedman szerint a világ ellaposodásával nem simulnak ki a csomók, de mert  egyes munkafolyamatok könnyedén vándorolnak országról országra, míg más munkák megszűnnek, mert nincs rájuk igény, így a mobilizáció és a modernkori vándorlás időszakát is jelenti egyben  kötöttségek nélkül. A kreatív rombolás utáni újjáépítés korba lépett, amikor olyan világ épül, ami elképzelhetetlen lett volna akár 10 évvel ezelőtt.

A Friedman által felvezetett lapos világban az emberek innovációra való nyitottsága, alkalmazkodókészsége, a mértékletesség, a kitartás, a türelem és szorgalom gyakorlása sokat számítanak. Végül is saját bőrönkön is érezhető, hogy soha nem volt akkora szerepe az egyéni boldogulásban az embernek, mint manapság.

Változik a világ és ezzel változik a világkép is, vele együtt az Én-kép is. Ahogy a technológia lerombolja az országok közti határokat, úgy válnak a közösségi és egyéni előnyök és hátrányok mindenki számára láthatóvá. Csak az nem veszi észre, aki nem akarja. Az látja, akinek van erre rálátása.  Ahogy az evolúcióban ez lenni szokott a szelekció a globalizációban is válogat. Hogy ki lesz az erősebb és része az alkotásnak az az érzelmi intelligencia mértékétől függ. Az EQ az a kritikus pont, amely révén a globális folyamatok bekerülnek az egyéni látótérbe és alakítják egymást. A tudatos életmód és a klímaváltozás egymás mellett élő folyamatok.  Azok, akik énképpel, önálló elképzeléssel, tudatos jövőképpel, kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek, azok számára olyan lehetőségeket biztosíthat ez a digitális informatikai korszak, amely nem is létezett eddig. Többnyire szavunk sincs még rá... de képünk az már igen.

 

Mennyi selfied van már ?

Coaching és Tanulás. Tréning és Tanfolyam. Saját Tálca. Saját Önérték